A képszerkesztő programok (legismertebb közülük az Adobe Photoshop) a megjelenített kép minden képpontjának tulajdonságait egyedileg határozzák meg s minden általunk eszközölt változtatás (pl. egy szűrő használata) az összes képpont tulajdonságait érinti. Ezek a szoftverek kiválóan alkalmasak grafikai tervezésre. Honlapfejlesztő grafikusok - például - képszerkesztő segítségével alkotják meg a tervezett honlap "layoutját" (grafikus tervét). Miután a megrendelő rábólintott, a grafikus terv alapján készül majd el a html kód, mely felkerül a netre. Nyomdai előkészítő stúdiók úgyszintén használják a képszerkesztőket a tervezési folyamatban. Egy cég arculatának tervezésekor is jelentős szerep jut a képszerkesztőknek. Azonban ez már egy komoly csapdát jelent az elővigyázatlan grafikusnak. Az arculati elemek egy része esetében ugyanis fennáll a szabad méretezés igénye.

Vegyük mindjárt a cég logóját. A logó az arculat központi eleme, jelentősége rendkívüli. A képszerkesztővel megtervezett logó - ha elnyerte a megrendelő tetszését -, gond nélkül használható a cég honlapjának megalkotásához, levélpapír tervezéséhez, akár szórólapok, brosúrák elkészítéséhez is. Ha azonban a megrendelőnek eszébe jut, hogy egy "outdoor" (nagy méretű utcai) reklámot is szeretne, akkor már komoly gondban leszünk. Ugyanis a reklámban a logó helyett pusztán egy felismerhetetlen folt jelenik majd meg. Az biztos, hogy a megrendelő a munkadíjat nem fogja kifizetni, s ezzel még "olcsón" úsztuk meg. Felmerülhet azonban a komoly kártérítési igény is... Hol tévedtünk?
A szoftver használatánál. S itt jön a képbe a vektorgrafika. A két eljárás közti különbség megértéséhez elengedhetetlen tudnunk, hogyan kezelik azok a grafikus információt. Mint láttuk, a képszerkesztő minden képpont tulajdonságait (tulajdonképpen a színét) elmenti. Amennyiben meg akarjuk növelni a grafika méretét, az új képpontok beszúrásával történik, melyek tulajdonságait a program interpolálással nyeri - ez minőségromláshoz vezet. Pedig a laikusnak biztos eszébe jut: akciófilmekben látta, hogy az FBI fénykép-töredékeket képes a végtelenségig nagyítani... Ez azonban mesterséges intelligencia. Egy spéci szoftver, mely arra lett kihegyezve, hogy arcvonásokat, kifejezéseket tudjon felismerni. Egy virágcsokor nagyításával már gondban lenne... Mi pedig tetszőleges, absztrakt alakzatokat szeretnénk nagyítani: szöveget s egyéb grafikai elemeket. Erre találták ki a vektorgrafikus szoftvereket.

Olyan eszközökről van szó, melyek az információt másképp tárolják, másképp kezelik. A vektoros szerkesztés esetében egy egyenes szakasz összes pontjának tárolása szükségtelen, elegendő csupán a két végpontjának koordinátája. Ugyanígy leírható egy tetszőleges, bonyolult görbe: csupán az áthajlási pontjainak koordinátája illetve a hozzájuk tartozó érintők lesznek eltárolva. (Bézier-görbének nevezik, s az analitikus geometria, mely a fogalmat bevezette - talán - nem tartozott a kedvenc tantárgyaink közé... Ennek ellenére nagyon hasznos.)
A módszer vitathatatlan előnye, hogy alakzataink méretét tetszőlegesen változtathatjuk, mindennemű minőségromlás nélkül. Hatásukra csupán az eltárolt paraméterek fognak módosulni. További előnye a vektorgrafikus munkának a tárolt csomópontok tetszőleges szerkeszthetősége. Olyan hatásokat érhetünk el általa, mely képszerkesztő szoftver használatával elképzelhetetlen lenne... A végeredmény természetesen elmenthető bittérkép formájában is, mely végül beépíthető a képszerkesztővel alkotott munkánkba.

Felvetődik tehát a kérdés: képszerkesztés vagy vektorgrafika? Szerintem a kérdés felvetése eleve hibás. Ugyanis a grafikus mindennapos munkájához mindkettő használata elengedhetetlen. Csupán azt kell tudni, mit, mire, hogyan?

Forrás: www.egyperces.hu